A Lisszaboni Stratégia tudásalapú gazdaság kialakítására vonatkozó célkitűzését aláássa az, hogy a fiatalok majdnem 1/5-e gyenge olvasási képességekkel rendelkezik. Az olvasási nehézségekkel küzdők számának jelentős csökkentése rendkívül fontos feladat, ám nem állnak rendelkezésre "szilárd" információk a gyengén olvasókkal kapcsolatban. Habár a PISA-felmérés rangsorolja a különböző országokat az oktatási teljesítmény alapján, a legújabb jelentések azt mutatják, hogy sokkal nagyobb az országokon belüli eltérés az országok közöttinél. Ily módon szükségszerűnek tűnik a gyengén olvasók egyéni vizsgálata. A gyengén olvasók egyéni kognitív képességeinek ismerete kulcsfontosságú tényező a gyenge olvasás okainak feltárásában, de ez máig hiányzik a jelenlegi oktatási szemléletmódból. A gyengén olvasókról rendelkezésre álló, gazdag kognitív információkat tartalmazó neuropszichológiai adatbázisok felhasználása egyedülálló lehetőséget biztosít a gyengén olvasók profiljainak felépítésére, és összehasonlítására egész Európát illetően.A gyengén olvasók támogató rendszereinek alkalmasságáról szintén hiányosak az ismeretek, ezért a tervezett összehasonlító felmérés célja hogy pótolja ezt a hiányt. Két, hagyományosan egymástól elkülönülő kutatási területről származó ismeret ily módon való ötvözése minden eddigi megközelítésnél hatásosabban működhet, mert az oktatási rendszernek egy olyan szintjébe nyújt betekintést, amely empirikus módon alapul a gyengén olvasók egyéni kognitív profiljának közvetlen mérésén.

A kutatási téma partnerei, közreműködői:
* Maastrichti Egyetem, Hollandia (Leo Blomert)
* Aix-en-Provence-i Egyetem, Franciaország (Johannes Ziegler)
* Algarve Egyetem, Portugália (Alexandra Reis)
* Müncheni Ludwig Maximilian Egyetem, Németország (Gerd Schulte-Körne)
* MTA Pszichológiai Kutatóintézet, Magyarország (Csépe Valéria)
* Jyväskyläi Egyetem, Finnország (Heikki Lyytinen)

OTKA
A rekurzió interdiszciplináris vizsgálata a nyelvben: pszichológiai alapok
(OTKA NK 72465)

Hauser, Chomsky és Fitch 2002-es Science-cikke (Hauser et al. 2002: Hauser, M. D., N. Chomsky and W. T. Fitch: The Faculty of Language: What Is It, Who Has It, And How Did It Evolve? Science 298, 22 November 2002. 1569-1579) nyomán a rekurzió mint a nyelvképesség kizárólagos tulajdonsága feltevést vizsgáljuk és bemutatjuk, hogy a csoportosítás kognitív képessége alapja lehet a nyelvi rekurziónak. Csoportosítási kísérleteket végzünk alanyok két életkori csoportjában: felnőtteknél és iskolás kor előtti kisgyermekeknél. Agrammatikus afáziás betegeknél végzendő speciális kísérletekkel ellenőrizni kívánjuk azt a feltevést, hogy bár agrammatikus afáziában szenvedőknél a grammatika különböző szintjei sérülnek, az absztrakt csoportosítás mélyebb tudati szinten jelenik meg és ez nem, vagy nem szükségszerűen sérül.

Reakcióidők vizsgálata alapján első ízben vizsgáljuk a csoportosítás képességét az agyi aktivitás tükrében. Az egészséges, továbbá az agrammatikus afáziás betegekkel végzendő kísérletek eredményeinek az összehasonlítása elősegíti számunkra, hogy megvizsgáljuk, a csoportosítás képessége egyrészt már a kognitív fejlődés koraibb szakaszában tetten érhető-e, másrészt általánosságánál fogva a specifikusabb kognitív képességek egyik alapja lehet-e. A csoportosítás képességének a nyelvképességgel való kapcsolatát a beszéd prozódiájának tüzetesebb vizsgálatával mutatjuk be azáltal, hogy a kogníció módszeres vizsgálatával igazoljuk a prozódiai beágyazás és rekurzió költségesebb voltát.

A specifikusan pszichológiai feladatok a következőket foglalják magukban:
- A frázishatár intonációs jelöléssértési jelenségének elméleti és módszertani tanulmányozása
- A frázishatárok intonációs jelölőinek sértése
- A frázishatárok vizuális jelölőinek sértése
- Afáziás esettanulmányok, és a nyelvészeti modellek összevetése a pszichológiai eredményekkel
- Interdiszciplináris szintézis - a kutatás minden alterülete bevonásával: A rekurzió különféle (nyelvészeti és konceptuális) típusainak az elemzése, a pszichológiai, nyelvészeti és elektro-fiziológiai adatok szintézise

NEURODYS
Dyslexia genes and neurobiological pathways
(Diszlexia gének és neurobiológiai pályák)
FP6-2004-LIFESCIHEALTH-5 , No 018696

A NEURODYS projekt egy tíz EU országot, ezen belül 14 kutatócsoportot magában foglaló multidiszciplináris projekt keretében a diszlexia biológiai alapjait kutatja. A vizsgálatokban résztvevő tipikusan fejlődő, illetve diszlexiás kisiskolásokat valamennyi résztvevő partner esetében azonos elvek szerinti vizsgálata három szinten történik; genetikai, pszichológiai idegtudományi.

A genetikai vizsgálatok alapja egy olyan szisztematikus, kétszintes megközelítés, amelynek célja a diszlexia-érzékenység génjeinek feltérképezése és klónozása, és amely egyedülállóan nagy, 800 családból, valamint 2000 diszlexiás, illetve 2000 kontroll gyerekből álló európai mintán történik.

A pszichológiai jellemzők vizsgálatának célja a genetikai mintát alkotó diszlexiások és kontroll (magyar minta 200-200 fő) viselkedéses fenotípusainak meghatározása, ehhez pedig egységes pszichológiai vizsgálóeljárások kifejlesztése.

Az idegtudományi vizsgálatok az olvasás normál fejlődéséhez elengedhetetlen agyi jellemzők feltárására irányulnak. A kutatások egyik legfőbb célja azoknak a centrális funkcióknak és szerkezeti jellemzőknek a vizsgálata, amelyek szükséges feltételeit jelentik a megfelelő olvasás kialakulásának. A két, egyenként több laboratóriumot is tömörítő munkacsoport modern képalkotó eljárásokat (koordinátora, a holland munkacsoport vezetője), valamint az eseményhez kötött agyi potenciál módszerét alkalmazza (EKP). Az EKP munkacsoport koordinátora a magyar munkacsoport vezetője.

A konzorcium pszichológusok, molekuláris biológusok/genetikusok, klinikusok és genetikai statisztikusok magas szintű szakmai kooperációjára épül. A kutatás során feltárt új összefüggések hatékony diagnosztikai és terápiás eljárások alapjául szolgálhatnak.

A magyar meghívás kezdeményezője a holland munkacsoport, akikkel egy sikeres OTKA-NWO kutatás 2005-ben fejeződött be.